El kell ítélni a kommunizmus bűneit - hangoztatta Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő, a lex Biszku beterjesztője egy vitaesten.
A Bűn és bűnhődés? - Az igazságtétel kérdései című, a Rákóczi Szövetség és az Aspektus szervezésében tartott vitaesten Gulyás Gergely azt mondta: ugyanakkor nem az az elsődleges cél, hogy "ma már nagyon öreg embereket" lásson a társadalom bíróság előtt, hanem az, hogy a kommunizmust elítéljék. A büntetőjogi eljárásokat gyorsan kell lefolytatni, de ezenkívül nagyon sok eszköz van arra, hogy a kommunizmusról általánosan negatív vélemény alakulhasson ki, ez lenne a legkívánatosabb - tette hozzá.
Biszku Béla az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, kádári belügyminiszter, az 1956-os Forradalom hőseinek és számos becsületes magyarember hóhérja
Az Országgyűlés július 22-én fogadta el azt a "lex Biszkuként" emlegetett határozatot, amelyben felkérte a kormányt, tegyen javaslatot arra, hogy a történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható személyiségi jogokra hivatkozással. A három fideszes képvielő által benyújtott előterjesztés apropóját az adta, hogy Biszku Béla és hozzátartozói nem járultak hozzá az egykori belügyminiszterről, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítójáról készült dokumentumfilm levetítéséhez, így a Bűn és büntetlenség című alkotás díszbemutatója elmaradt.
Gulyás Gergely október 19-én terjesztette az Országgyűlés elé azt a javaslatát, amellyel törvényben rögzítené, hogy a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. (Az emberi jogi bizottság módosító indítványa alapján figyelemmel lennének ugyanakkor arra a büntetőjogi alapelvre is, hogy súlyosabb büntetés nem szabható ki a jelenleg lehetséges szankcióknál.) A kormánypárt e törvénnyel vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.
Az indítvány emlékeztet arra, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények elévülésének kizárását az 1968-ban New Yorkban elfogadott egyezmény rögzíti, amelyet Magyarországon 1971-ben egy törvényerejű rendelettel ki is hirdettek, ám - Gulyás Gergely szavai szerint - anélkül, hogy a tényállásokat a magyar jog részévé tették volna. Gulyás Gergely korábban azt mondta: előterjesztése szűk személyi kört, legfeljebb néhány tucat embert érintene, közülük Biszku Bélát nevesítette.
Mesterházy Attila, az MSZP sokadik vezére, a Hunvald-perben vádlottként elhíresült Mesterházy Ernő fívére, Zuschlag János barátja - közösen nagyokat kacagtak a Holocaust áldozatain - szintén egy nem akármilyen Jómadár. Még külsőleg is Mefisztóra hasonlít...
Gulyás Gergely a vitaesten a moderátornak a pártállami politikusok büntetőjogi felelősségét firtató kérdésére úgy fogalmazott: "az én tudomásom szerint sem Pozsgay Imre, sem Szűrös Mátyás olyan bűncselekményt nem követett el, amely a büntethetőségüket indokolttá tenné". Megjegyezte, "a nyugdíjuk, az egy más kérdés".
Szólt arról, hogy a jogalkalmazók feladata lesz annak meghatározása, kikre vonatkozik majd a törvény. Emlékeztetett: az 1990 utáni igazságtételi kísérletek sorra elhaltak, és a nemzetközi jogon alapuló igazságtételre is csak szűk körben akadt példa, így a sortűzperek esetében, pedig a nemzetközi büntetőjog - megítélése szerint - ennél szélesebb körű igazságszolgáltatásra adott volna lehetőséget.
Utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése értelmében üldözhetőek a nemzetközi jog alapján a kommunizmus bűnei. A büntetőjogi felelősségre vonás mellett azonban meg kell vizsgálni a vezető párttisztségviselők magas nyugdíjait is - jegyezte meg.
Kiemelte, hogy a kommunizmus bűnei nem évülnek el, mert "az elévüléshez való jog nem alkotmányos alapjog a nemzetközi jog szerint sem". Ha azt akarjuk, hogy a felelősségre vonás eredményes legyen, akkor az 1956 utáni megtorlásokkal foglalkozó történészek kutatási eredményeit is figyelembe kell venni, és szakértői véleményeket kell kérni tőlük - hangsúlyozta, hozzátéve: támogatja az ügynökmúlt dokumentumainak megismerését is.
Zinner Tibor jogtörténész kiemelte: az 1989-es békés rendszerváltás azzal indult, hogy a felelősségre vonás elmaradt, ami "egyrészt a belső fejlődésből, másrészt a nemzetközi igényekből fakadt". Így a háborús és népellenes bűntettek kérdése "a szőnyeg alá söprődött" - állapította meg.
Kitért arra, hogy 1992-ben bevezették a pártállami idők törvénysértő pereinek felülvizsgálati eljárását, ugyanakkor csak szűk körre terjedt ki a kárpótlás lehetősége. Az 1956-os forradalmi eseményekben való részvételért elítéltek hozzátartozóinak adott kárpótlás során pedig visszásnak nevezte, hogy szülőnek vagy gyermeknek egymillió forintot adtak, míg a kivégzett emberek testvérei csak félmilliót kaptak.
Kahler Frigyes kollégiumvezető bíró fontosnak mondta az erkölcsi, anyagi jóvátételt a sértetteknek és a volt pártállami vezetők kedvezményeinek megszüntetését, valamint a meghurcoltak, bebörtönzöttek, kivégzettek büntetőjogi rehabilitációját. "A bűnök elkövetőit felelősségre kell vonni", mert "vannak olyan cselekedetek, amelyek nem évülnek el" - mutatott rá.
"Egyszer végre ki kell mondani és le kell írni a törvényhozásban és a bírói ítéletekben is, hogy teljesen mindegy, miszerint emberek tömegét egy hamis és hazug fajelmélet alapján, vagy egy hamis és hazug osztályelmélet alapján küldték a halálba". Meg kell értetni mindenkivel, hogy kettős mérce a diktatúrák megmérettetésében nem alkalmazható - jelentette ki.
Kónyáné Kutrucz Katalin, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy mindenkinek, "aki a hatalomban van", tudatában kell lennie annak, hogy a későbbiekben el kell tudnia számolni a tetteivel. Szólt arról is, hogy "borzasztó nagy az elfojtás ebben az országban" a kommunizmus bűneit illetően, ezért "kommersz filmeket" kellene készíteni, amelyek alapján mindenki megismerhetné a kommunizmus megtorló gépezetének működését.
(MTI)
A lex Biszku-ként ismert törvényjavaslatnak minden egyes bűnelkövetőre ki kell térnie! Ezt várja a hazai közvélemény! Nem szabad "kirakatpereket" rendezni csak a közismert gazemberek ellen! Többezer olyan vörös náci él közöttünk, akik kiagyalói, vagy/és végrehajtói voltak ezeknek a bűncselekményeknek! Őket meg kell találni! Ennek érdekében pedig minden gyanús gyilkossági ügyben új nyomozást kell elrendelni! Ilyen dr.Elbert János professzor, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanszékvezetőjének, a Színházi Intézet igazgatójának, műfordítónak és kritikusnak, a Solidarność és a magyar-lengyel barátság nagy rajongójának; Kerényi Grácia költőnek, műfordítónak, a Solidarność és a magyar-lengyel barátság nagy rajongójának; dr.Hajdú István János rendőr ezredesnek, a BM Akadémia rektorhelyettesének, Kereszturi Dezső akadémikus testvéröccsének, a Solidarność és a magyar-lengyel barátság nagy rajongójának; Fábián Zoltán írónak, költőnek, az Írószövetség külügyi titkárának, a Solidarność és a magyar-lengyel barátság nagy rajongójának; Kizman Lajos repülőgép-pilótának, gookárt vrsenyzőnek, a Solidarność és a magyar-lengyel barátság nagy rajongójának; Gombos Tiborné MÁV-alkalmazottnak, a Solidarność futárának, a Solidarność és a magyar-lengyel barátság nagy rajongójának és sok más lengyel barátnak vagy magyarországi lengyelnek a meggyilkolása, meggyilkolására tett kísérlet, illetve annak kudarca esetén egyéb módon történő tönkretétele!
Gombos Tibor - a Solidarność-futár Gombos Tiborné őzvegye. Az ávéhások nemcsak megölték a feleségét, de koholt vádak alapján halára ítéltették egy 4 elemit végzett és pártgyorstalpalón lett "bíróvá", majd a Köztársasági Elnök által menesztett senki által. Ezzel az "ítélet" érvényét vesztette, Gombos Tibor mégis majd' 20 évet volt kénytelen a szegedi Csillag Börtön "vendége" lenni! Rehabilitálásával és kártalanításával az igazságszolgáltatás máig adós!
Ebbe a kérdéskörbe szorosan beleillik a hamis vádakat és -ítéleteket futószalagon gyártó egykori ávéhások, ügyészek és bírók is (és a koholmányokat népszerűsítő "újságíró" pártpropagandisták és/vagy ávéhások). Olyanok, akik a vádlottak védekezésére a legkisebb lehetőséget sem adták meg, az eljárásokat szinte azonos koncepció alapján, előre megírt forgatókönyv alapján folytatták le, ahogyan ezt többször megtették Antoniewicz Roland _ Roland von Bagratuni nhg újságíró, filmrendező, a magyar-lengyel barátság bajnoka esetében is! Ebbe a körbe azok az újságírók is tartoznak, akik bár tisztában voltak a vád koholt voltával, mégis az egész "cirkuszról" olyan tudósításokat tettek közzé, amelyek sokszor már az ítélet megszületése előtt jelentek meg és nagymértékben predeszcinálták a hamis, és ezért érvénytelen ítélet megszületését! Ide tartoznak a felsőbb szintű bíróságok vezetői is, akik szintén tisztában voltak a vád, ítélet képtelenségével, de még fellebbezés esetén sem mozdították még a kisujjaikat sem!
A legnagyobb felelősség e "perek" megrendelőit - az MDP-MSZMP-MSZP-KISZ-SZOT-ávéhá vezetőit, tisztségviselőit terheli! De felelősek a rendőrbőrbe illetéktelenül bújt ávéhások népes tábora is, a parancsnokoktól kezdve a verőlegényekig. Sokuk még ma is randítja a rendőrség levegőjét, miközben igen magas beosztásokba kerültek és a tábornoki kar tagjai, vagy pedig Biszku Béla népirtó bűnözőéhez hasonló nagyságú nyugdíjakat érdemtelenül markolnak fel! Többségük ha találkozik az utcán egykori "páciensükkel" cinikusan az áldozat képébe vigyorog, ezzel bizonyítván, hogy "ő még mindig úr"! Ez pedig közerkölcsi szempontokból sem megengedhető! Azonban mivel "nem esik messze az alma a fától" - ezek csemetéit is feltételesen el kell tiltani a közélettől, közszerepléstől. Azért feltételesen, mert akad közöttük olyan is (például Sándor Pál filmrendező, az MSZMP KB irodája vezetőjének fia), aki szégyellte és megvetette a szüleit és karierrét nem szülei árnyékában, hanem tehetséggel, szorgalommal és szerénységgel futotta be! És a volt "kommunisták" között is akadt ritka kivétel: becsületesek voltak és az üldözötteken, nélkülözőkön segítettek!
A hazaárulók népes bűnszövetkezetének vezetői
A törvénynek azt is ki kell mondania, hogy egykori MKP-MDP-MSZMP-MSZP tisztségviselőnek, egykori ávéhásnak (tényleges alkalmazott, besúgó, titkos tiszt stb), az állambiztonsági szervek megrendeléseit kritikátlanul teljesítő ügyésznek, bírónak a továbbiakban nincs helye a közéletben, nem lehet köztisztviselő, közalkalmazott, választó és választott, nem vehet részt semmilyen párt megalapításában vagy párt munkájában, az MKP-MDP-MSZMP-MSZP-ávéhá (és szatelittszervezetek!) zsoldján eltel időszak, a nyugdíj megálapításánál nem számít munkában eltöltött időszaknak!
Inaçio Angelos
Coimbra, Portugália - New York, USA, 2011 tele
észrevételek: inacio.angelos@yahoo.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése