A szerkesztőség a beküldött és publikált kéziratokért semmilyen felelősséget nem vállal.
Kárpáti harsona: a Gyurcsányista MSzP és Mečiárék durva magyarellenes provokációja >
Olvasom egy jelentéktelen, olvasók által szinte alig látogatott, felvidéki, "Isten háta mögötti" kis koszfészekben szerkesztett magyar nyelvű, ám érezhetően szlovák mentalitású "lapot" és ámuldozok: vajon ki (vagy kik) támogatja ezt a primitív, lerágott csont szagú provokációt, amelyet egy bizonyos Hanzik Zoltán (aki olykor "Házik" olykor egy ismert nyugalmazott pesti bíró nevével visszaélve) jegyzi. Azt hinnék, az illető vagy elmebeteg, vagy feltűnési viszketegségben szenved. De nem, a gyűrt magyarsággal fogalmazott zagyvaságai mintha kristálytiszták lennének. Csakhogy úgy tűnik, a kenyéradói (állítólag az MSzP egykori elnöke, a szájában gombócot tároló Hiller István felügyelete alatt álló "Illés Alapítvány" is támogatja (hivatalosan) csekélyke összeggel, na meg azt is rebesgetik a pozsonyi verebek, hogy a "lapot" a Michal Kovač szlovák államelnök fiának elrablásával elhiresült Vladimír Mečiár is pénzeli...) csak egy-egy konkrét provokáció végrehajtására adnak neki megbízást és csekélyke júdáspénzt.
Legutóbb Roland von Bagratuni örmény nagyherceget, a 175-ös IQ-val rendelkező roppant intelligens, udvarias, segítőkész, sokak által jól ismert és nagyrabecsült kiváló lengyel-orosz-örmény-magyar (és még több más nyelven is publikáló, a Nemzetközi Újságírószövetség - Brüsszel - tagságával rendelkező) újságírót, a vörös nácizmus elvakult ellenségét, a magyar-lengyel barátságot és a két ország kultúráját a másik országban lelkesen cikkei százaival népszerűsítő bajnokot - nem először - vette célba. Mondhatjuk úgy is: minden áron le akarja járatni, holott életükben soha nem találkoztak, mert Hanzik "elvtárs" még annyi fáradtságot sem vett magának, hogy Magyarországra utazzon, Budapesten megkeresse az érdekeltet és - az újságíró etikai elvárásoknak megfelelően - tisztázza a mondvacsinált "aggályait". Persze, hogy nem kereste a nagyherceget, hiszen botrányt akart, hírbe hozni egy, főleg az örmények és a lengyelek által nemzedékek óta nagyra becsült és tisztelt, születése óta keményen jobboldali beállítottságú személyt!
Hanzik "elvtárs" kenyéradói nyilvánalaóan azt sérelmezték, hogy több, Szlovákiában közzétett igen kemény hangú írásában a nagyherceg Mečiárék igen durva magyarellenességét és az MSzP csendes cinkosságát, illetve Gyurcsányéknak a "minden magyarnak magyar állampolgárságot" kérdésben tanúsított hazaáruló magatartását sérelmezte. Ezt Mečiár egyik igen közeli munkatársa, Julia Ondrejčikova-Sellers többször szóvá is tette a nagyherceghez írt indulatos soraiban.
Roland nagyherceg már korán felkeltette a nyugati magyar és lengyel emigráció figyelmét, hiszen 1970-ben a vörösnácik pártja és az ávéhások szigorú tiltása ellenére majdnem tető alá hozta a Magyar-Lengyel Baráti Társaságot, melynek alapító tagjai közé ezernél több neves tudóst, tanárt, jogászt, orvost, képzőművészt, írót, rendezőt, színművészt és másokat szervezett be. A társaság létrejöttét az 1956-os hősök egyik mészárosa, a véreskezű Apró Antal, Csermanek (bandita gúnynevén "Kádár") János egyes számú bűnsegéde akadályozta meg.
A Magyar-Lengyel Baráti Társaság Alapító Okirata a csoda folytán élte túl a Roland nhg lakásán tartott többszöri ávéhás házkutatásokat és igazi nemzeti kincs! Roland nhg-t ki akarták toloncolni az országból, de nem volt hová, ugyanis sem a Szovjetunió, sem a szovjet gyarmatok valamelyike nem volt hajlandó befogadni! Féltek tőle! Majd' halálra nevettem, amikor a budapesti Történeti Hivatalnál őrzött ez irányú ávéhás iratokat olvastam végig!
Mivel Hanzik "elvtárs" provokációja még mindig olvasható a Google és más netes keresők menüiben, ideje a "Hazudtunk reggel, délben, este, hosszú éveken át, mindenkit félrevezettünk és becsaptunk“ (az MSzP elnöke, Gyurcsány Ferenc, 2006 Balatonöszöd) eme provokációját is végre helyre tenni!
Nem véletlenül Roland von Bagratuni nagyherceg ellen (akkor irodalmi néven Antoniewicz Roland) a "rendszerváltás" idején követtek el a vörösnácik egy sor igen durva provokációt! Akkoriban, 1988-1989-ben még a vízcsapból is a neve folyt, hiszen az újságok és szerkesztőségeik a vörösnáci párt és az állambiztonsági bűnszervezet szigorú ellenőrzése és irányítása alatt álltak (a legfürgébb e téren a vörösnáci párt két szócsöve, a Reform és a Mai Nap állt, melyek a példányszám növelése érdekében még attól sem riadtak vissza, hogy legyártottak egy "nyilas röplapot" és annak szerzőségét a nagyherceg nyakába plagizálták!), az ország nem 1988-ban, hanem évekkel később, a megszálló szovjet hadosztályok elkotródásával nyerte vissza a függetlenségét. Tehát a "Hazudtunk reggel, délben, este, hosszú éveken át, mindenkit félrevezettünk és becsaptunk“-féle bűnszövetkezet azt hazudott, amit csak akart, a hírbe hozottnak pedig a legkisebb lehetősége sem volt megadva, hogy védekezzen, a meséket - akár több száz dokumentummal és tanúk vallomásával - megcáfolja!
Persze akkoriban már Harangozó Szilveszter altábornagy, az állambiztonság főnöke és helyettese, a belső elhárítás vezetője, az agydaganatban szenvedő és később megoperált majd elhunyt Horváth József vezérőrnagy között már egyre komolyabb feszültségek, nézeteltérések keletkeztek, ami a provokáció összehangolásán szenvedett komoly csorbát. Előfordult, hogy az egyik rádióadó ép Debrecenben "látta" a nagyherceget, a másik meg épp ugyanakkor Pécsett. Nos, a turpisság azonnal kiderült, hiszen amellett, hogy a nagyherceg bizonyítottan épp hetek óta külföldön tartózkodott, fizikai képtelenség volt akkoriban Pécsről Debrecenbe egy nap alatt eljutni! Hiszen a négy + négy órás vasúti út (expressz vonattal) még hosszadalmas budapesti átszállást is követelt: a Nyugati pályaudvarról a Délibe kellett volna futnia, és az érkezés, meg az indulás között is több óra különbség volt!
A a "Hazudtunk reggel, délben, este, hosszú éveken át, mindenkit félrevezettünk és becsaptunk“ bűnbandához tartozó grafomániás rágalmazók még azt a mesét is megpróbálták megetetni a gyanútlan közvéleménnyel, hogy Roland nhg "az MSzMP tagja volt", ami képtelenség volt, de későbbi jogerős bírósági ítélet - több illetékes egykori beidézett párttitkár tanúvallomása alapján véglegesen meg is cáfolta ezt az otromba dajkamesét.
Na de hagyjuk az ávéhásokat, akiket Roland nhg mindig csúnyán átvert, az orruknál fogva vezette őket, így nem csoda, hogy pénzt és eszközt nem sajnáltak a lejáratására. Persze eredménytelenül, hiszen barátai - kik között ott volt Kéri Kálmán ny. "horthysta" ezredes, aki a "rendszerváltás" után vezérezredessé lett előléptetve és országgyűlési képviselővé lett megválasztva és akinek Érmelléki utcai budai lakásán igen gyakori vendég volt, vagy Pethő Tibor újságíró és sokan mások - mindenben segítették és ha kellett - kihúzták a bajból azokkal az örmény tisztekkel együtt, akik a szovjet megszálló csapatok mátyásföldi főhadiszállásán dolgoztak. Azt persze Horváth József vezérőrnagy grafomániás irományaiban elfelejtette leírni, hogy Roland nhg ellen több sikertelen merényletet is elkövettek és már a nevének hallatára kiütéseket kaptak!
Kezdjük talán a vörösnácik pártjával. A Magyar Szocialista Párt (MSzP) büszkén vallja, hogy a csermanekista Magyar Szocialista Munkáspárt (MSzMP) jogutódja! Az pedig nem titkolta, hogy a rákosista Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) jogutódja! Az MDP pedig a Magyar Kommunista Párt (MKP) jogutódja volt, amely a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SzKP) a tagszervezete volt, tehát az EBESZ-határozat szerint nácipárt! Ugyanis az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (röviden EBESZ) 2009-es, elsöprő többséggel megszavazott határozatával megállapította, hogy a második világháborút két náci háborús bűnös tömeggyilkos és két náci párt robbantotta ki: Hitler és Sztálin, a hitleri NSDAP és a sztálini SzKP!!! És mint köztudott, a náciktól minden elvárható, csak az igazmondás nem!
Térjünk vissza a több közismert európai genealógus és történész, valamint az örmény belügyminiszter, az Örmény Apostoli Egyház, vagy az Óörmény Hercegi Kamara által Örményország trónörökösének is elismert Roland von Bagratuni nagyherceghez!
Anyai örmény ükapja, vitéz Karapancsits kanizsai zászlóvívő a királytól azért kapott indigenátust, mert fivérével együtt hősiesen részt vett a törökök kiűzésében.
Dédapja és nagyapja lengyel nemzeti hősök: katonatisztekként részt vettek a Lengyelország függetlenségét eredményező, nyugati határait megerősítő 1918-1919-es dicső "Nagylengyel felkelésben" (Powstanie Wielkopolskie).
Dédapja nagyon gazdag lengyelországi örmény földbirtokos volt, több bérház tulajdonosa több lengyel városban. Mesés vagyonukat a Bagratunik a vörösnáciknak és az általuk kirobbantott háborúknak és államosításoknak köszönhetően vesztették el. Talán a vörösnácizmus megdöntése ad némi reményt arra, hogy legalább ennek, több millió dollárra tehető töredékét visszaszerezze.
Nagyapja a legendás jobboldali lengyel hős marsall Józef Piłsudski tisztjeként részt vett a lengyel-szovjet háborúban, amelyet a lengyelek hősiesen, de a Nyugat által magukra hagyottan vívták meg. Nagyapja 1920-ban Lembergnél egy vörösnáci orvlövésztől halálos sebesülést kapott, hősként távozott az élők sorából, Poznańban a Hősök Temetőjében temették el.
Édesapja ismert lengyel jobboldali kisgazdapárti újságíró volt, kebelbarátja és távoli rokona idősebb dr.Antall Józsefnek, a magyar Független Kisgazdapárt országos pártigazgatójának, menekültügyi kormánybiztosnak, későbbi újjáépítési miniszternek, az MDF-es miniszterelnök ifj.dr.Antall József édesapjának. Idősebb dr.Antall József miniszter volt Roland von Bagratuni keresztapja is!
Édesapja katonatisztként résztvett az 1939-es, a két náci párt és állam által kirobbantott honvédő háború harcaiban, majd Magyarországra menekül, miután mindkét náci titkosszologálat, a szovjet KGB és a német Gestapo is körözte. Magyarországon lengyel nyelvű lapokat szerkesztett, a lengyel ellenállási mozgalom egyik kulcsfigurája volt, majd a budapesti Lengyel Intézet egyik vezetője, később a lengyel követség sajtóattaséja volt. 1947-ben a vörösnácik hatalomra kerülése után hazarendelték, majd a határon az ávéhások (UB-probékek) letartóztatták, agyba-főbe verték és több évre ítélet nélkül bebörtönözték. Szó szerint az "akasztófa árnyékában volt"!
Édesapja, Zdzisław Antoniewicz, 1984-es halálát a román vörösnáci titkosszolgálattól, a Securitate pribékjeitől elszenvedett bántalmazásnak, súlyos testi sértésnek köszönheti
Roland nagyherceg suhancként, édesapjával együtt, fegyverrel a kezében 1956 júniusában részt vett a Nemzeti Felkelésben, Roland nhg a poznańi ávéhá székház ostrománál komolyan megsebesült. A tényt több orvos és szemtanú egyértelműen és jogszerűen igazolta.
Roland nagyherceg ma már aranymisés ministráns: oltárszolgálatát a náci-ellenességéről híres Stefan Wyszyński bíboros-hercegpírmás, varsói érsek barátja és munkatársa: dr.Antoni Baraniak metropolita, poznańi érsek mellett kezdte. Ebből a korból több csodálatos tárgyi és írásos emléket őriz. Évekig levelezett Baraniak érsekkel, Karol Wojtyła és Wyszyński bíborosokkal, barátja volt a vörösnácik által igen kegyetlen módon meggyilkolt Jerzy Popiełuszko páternek és több más híres papnak és főpapnak.
Roland nhg legfontosabb egyházi barátai: Karol Wojtyła (II.János Pál pápa), Stefan Wyszyński bíboros-prímás, dr.ANtoni Baraniak érsek, Aleksander Mjeny protoiyerey, gr.Keglevich István, I.Garegin katolikosz-pátriárka
Dr.Antoni Baraniak metropolita érsek Roland nhg-nek küldött dedikált képe
Roland nhg sűrűn levelezett világhírű jobboldali főpapokkal, köztük Stefan Wyszyński és Karol Wojtyła (későbbi II. János Pál pápa) bíboros-érsekekkel, kik mélyen tisztelték és nagyrabecsülték.
Az aranymisés ministráns Roland nagyherceg csak az Istennek tartozik felelősséggel. Képen dr.Leszkovszky Pál atya, a budapesti örmény templom parókusa által celebrált szentmisén lektor-ministránsként.
A képen Roland nhg két radikális jobboldali pap mellett teljesít oltár szolgálatot: gróf Dr.Dóczy László (Zsigmond atya) a Szt.Domonkos Rend magyarországi tartományának nemrég elhunyt főnöke és gróf Keglevich István atya, kápolnaigazgató, a vörösnácik által lerombolt Aréna úti Regnum Marianum templom eredeti helyé, eredeti tervek alapján történő újjáéíptésének harcosa. Gr.Keglevich páter Jézusért 10 évet ült le a vörösnácik börtönében.
Roland nhg a Kis Regnum kápolnában majd' 15 évig volt lektor-ministráns és sekrestyés
Roland nhg a pápai szentmisén a Hősök terén a protokoll páholyban.
Roland nagyherceg egyre több és több borsot tört a vörösnácik orra alá, ezért menekülésre kényszerítették. Érseke rábeszélésére Velencébe akart utazni, hogy az ott működő (St.Lazaro sziget) örmény Mechitarista rendnél elvégezze a teológiai tanulmányokat és papi felszentelést nyerjen. Hiszen Bagratunik egyik felmenő ágon a kereszténység megmentőjének, az Örmény Apostoli Egyház alapítójának (1700 éve!!), Világosító Szent Gergely pátriárka-katolikosznak a leszármazottjai is!
A nemes szándék megvalósítására nem került sor, ugyanis a vörösnáci lengyel hatóságok nem akartak útlevelet adni Roland nagyhercegnek, ezért "tiltott határátlépésre" kényszerült". A magyarországi Litkénél egy csehszlovák gyorsvonatból ugrott ki, és mivel zuhogó esőben ért földet, bokatöröst szenvedett. Emiatt nagyon gyorsan rátaláltak a vörösnáci határvadászok, akik azon nyomban átadták őt az állambiztonsági pribékeknek. Roland nagyherceg a hirhedt vörösnáci börtön, a Gyorskocsi utcai "Susi" beutaltja lett, majd kitoloncolták annak ellenére, hogy igazoltan magyar állampolgárként (is) született! Roland nagyherceg útközben megszökött, visszaszökött Magyarországra és Antoniewicz álnéven élt tovább.
Roland nhg a lengyel vörösnácik szemében is szálka volt, ezért disszidált 1967-ben, de csak Magyarországig jutott el. Lengyel vörösnáci bíróság ezért "tiltott határátlépésért" jogerősen ítélte börtönre, de újra disszidált.
Később még a lengyel vörösnácik még többször törtek borsot Roland nhg orra alá, így például Gierek hiába hírdetett amnesztiát, a határőrök több hétre Roland nhg-t letartóztatták és útlevelét elvették, mert az ellene kiadott körözést az ávéhások elfelejtették (vagy nem akarták) visszavonni...
Roland nagyhercegről a magyar és a lengyel jobboldal akkori igazi harcosai is a legjobb véleménnyel voltak. Köztük legelső sorban Jerzy Giedroyć herceg, litván trónörökös, a Jagelló-házt is adó Giedyminas-ház utolsó sarja, aki a párizsi lengyel politikai emigráció és a szovjetellenesség egyik kulcsfigurája volt, évekig nemcsak levelezett Roland nagyherceggel, titkos futárpostával rendszeresen megküldte neki a kiadványait - köztük a híres ellenzéki havilapot, a Kulturát, de több álnéven írásait is publikálta! Ha ezt a kapcsolatot az államvédelmisek kiszimatolták volna, bezzeg akár "kémkedés" vádjával is, Roland nhg-et börtönbe küldhették volna!
Jerzy Giedroyć herceg, a keményen vörösnáci-ellenes párizsi lengyel Kultura főszerkesztője és kiadója, Zbigniew Brzeziński amerikai lengyel származású elnöki nemzetbiztonsági főtanácsadó és Roland nhg barátja.
Zbigniew Brzeziński, az USA elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadója és Jerzy Giedroyć herceg. Sokat tettek a vörösnáci diktatúrák megsemmisítéséért. A történelmi fényképet Mesnil-le-Roi-ban Roland nhg készítette.
A párizsi Kultura a vörösnácik által elnyomott lengyel nemzet lelkiismerete volt.
Giedryć herceg egyik, a sok, Roland nhg-hez írt levele. A "Professzor" címzés a vörösnáci cenzúra félrevezetését szolgálta.
Roland nagyherceg már 1968-ban komoly konfliktusba keveredett a hazai vörösnácikkal, amikor fasiszta agresszoroknak, megszállóknak nevezte a Varsói Szerződés tagállamait, köztük a magyar vörösnáciknak a csehszlovákiai bevonulásukat és a mérsékelt Dubček hatalámának a megdöntését. Dubčeket és a Prágai Tavaszt éltette, amiért ismét a "Susi" beutaltja lett és több évre elítélték. Szerencséjére az ítéletet felfüggesztették, ugyanis azt egy jobboldali beállítottságú fiatal bíró, Horányi Miklós hirdette ki. Utóbb ő volt Sólyom László köztársasági elnök Legfőbb Ügyész-jelöltje, akit a vörösnácik szavaztak le.
Roland nhg sikeres felvételi vizsga után, a kádári kontraszelekciós gyakorlat miatt nem nyerhetett felvételt egyetlen magyar egyetemre sem.
Roland nagyherceg megtűrt újságíróként és filmrendezőként ismert alkotó lett, politikával nemigen foglalkozott. De színművészként is jeleskedett, bár nem kívánkozott a színészi pályára, mégis elfogadta egy-egy, szereposztási gondokkal küzdő rendező kolléga kétségbeesett felkérését. Egy sor nagynevű színművész szereptársa volt, mint Tolnai Klári, Sinkovits Imre, Páger Antal, Psota Irén, Szírtes Ádám, Őze Lajos és sokan mások. Érdemei közé tartozik az is, hogy mintegy 250 világhírű lengyel színművész "importálásában" is részt vett, amikor a amgyar rendező kollégái sorra segítséget kértek szereposztási gondjaik megoldására. Igazi zseni, aki bármely közegben tökéletesen megtalálja a helyét és tökéletesen helytáll a reá nehezedő feladatok végrehajtása során. Aki személyesen ismerte színészek, rendezők, más film-tv művészeti alkotók közül, a legjobb véleménnyel volt és van róla.
Roland nhg Sinkovits Imrével, Őze Lajossal, Szírtes Ádámmal és másokkal Kardos Ferenc "Ékezet" című játékfilmjében is szerepelt. A vörösnáci cenzúra jelentősen megnyírbáltatta az alakítását, mert tele volt rendszerellenességgel.
Roland nhg egy riporter szerepében Psota Irénnel Gát György "Linda" című tv sorozatának egyik epizódjában.
Tudományos népszerű tanulmányokat, film- és színházi kritikákat, filmforgatási riportokat, neves alkotókkal készített interjúkat publikált. Többnyire az Élet és Tudományban, a félig ellenzéki Magyar Nemzetben, illetve Lengyelországban a magyar film- és színházi világról - többek között - a Film és az Ekrán hasábjain.
A vörösnáci diktatúra idején Roland nhg nem lehetett sem a magyar sem a lengyel újságíró szövetség tagja, pedig mérhetetlenül nagy szolgálatot tett a magyar kultúra lengyelországi és a lengyel kultúra magyarországi népszerűsítésében. Az egyik lap szerkesztőslége, a varsói Film nagy elismeréssel értékeli munkáját. Nagyon sok lap azonnal közzétette írásait, mégha kellemetlen cenzúrával azt megcsonkította. Megtűrt "osztályellenség" volt.
Ennek ellenére a vörösnáci ávéhás pribékek állandó céltáblája volt. Részt vett a lengyel Solidarność mozgalom népszerűsítésében, több akkori Solidarność-röpcédulája máig megmaradt. A kontraszelekciós törvények miatt nem tudott felvételt nyerni egyetlen magyar egyetemre sem, bár a felvételi vizsgákat az élvonalban tette le. Még a Színház- és Filmművészeti Főiskolára sem jutott be, pedig maga Pozsgai Imre reformer művelődési miniszter is a pártjára állt. Ennek ellenére mégis az önálló film megrendezéséig is eljutott, melyet csak azért nem tiltották be, mert az egyik lengyelországi filmfesztiválon Oklevelet nyert és ezt a tényt a magyar sajtó is hírül adta.
Roland nhg készítette a Solidarnośćot népszerűsítő röplapokat, ez adta az ötletet az ávéhás mocsoknak, hogy a nyakába plagizáljanak még egyet...
A világhírűvé vált fényképet Roland nhg készítette: Henryk Jankowski gdański protokanonok, Lech Wałęsa gyóntatója, a vörösnáci ávéhás mocsadék által kegyetlenül meggyilkolt barátja, Jerzy Popiełuszko atya és a Solidarność hős vezére, a későbbi lengyel Köztársasági Elnök Lech Wałęsa. A nagyherceg rágalmazásával Hanzik "elvtárs" őket is sérti!
Roland nagyherceg a legnagyobb magyar és külföldi filmrendezők munkatársa volt, akik akkor is kiálltak mellette, amikor Roland nagyhercegnek ávéhás óhajra a MAFILM-től hirtelen távoznia kellett. Több nagynevű film- és tv-rendező összefogásával, Roland nhg a Magyar Televízió szerkesztő-rendezője és műsorfőszerkesztője lett. Az állásából a vörösnácik több éven át elmozdítani nem tudták, mert több televíziós vezető határozottan kiállt mellette, köztük dr.Pálfy József, a MÚOSZ elnöke, a TV Híradó és a Magyarország főszerkesztője, vagy Szinetár Miklós, az MTV főrendező-alelnöke, a Színház- és Filmművészeti Főiskola prorektora! Nem az elvei, hanem a kiemelt szakmai tudása és a szakma szeretete miatt támogatták!
Szinetár Miklós és Pozsgai Imre hiába támogatták Roland nhg felvételét a rendezői szakra, a vörösnáci párt központjának utasítására nem nyerhetett felvételt!
Aczél "papa, a kultúra és a tudomány vörösnáci "élet és halál úra" végül megelégelte, hogy Roland nhg elmozdíthatatlan és 1984-ben leváltotta Nagy Richárd akkori MTV elnököt és a helyére a jobbkezét, az MSzMP Központi Bizottsága tudományos, kultúrális és oktatási osztályának a vezetőjét, dr.Kornidesz Mihályt tette, aki Roland nagyherceget azonnal, végkielégítés nélkül, törvénysértő módon kirúgta az MTV-től
Roland nagyherceg ekkor lépett akcióba. Több ellenzéki politikus segítségére támaszkodva, ügyes kulissza mögötti akciókkal (erről is rengeteg dokumentum lelhető fel!), többek között Pethő Tibor és Nánási László segítségével, előbb dr.Kornidesz Mihálytól szabadította meg a magyar társadalmat. A vörösnáci "tudós" a kádersüllyesztőbe került: előbb tiranai majd phenjani nagykövet lett! Kornidesz bukása láncreakciót idézett elő, amely nemcsak Aczél György hatalmát alapjaiban rendítette meg, de Kádár szinte teljes holdudvarának a Parlamentből, az Elnöki Tanácsból és az MSzMP KB-ból történő kisöprését eredményezte.
Az akció része volt a "Kádár János Társaság" nevű valójában jogilag sosemvolt szervezet létrehozása is. Roland nhg ennek segítségével tudta megkörnyékezni a már akkor májrákos Grósz Károlyt, az MTV korábbi párttitkárát, hogy a teljesen hatalom nélkül maradt Kádár helyére lépjen! Grósz el is vállalta ezt és Kádár előb az "MSzMP elnöke" lett, persze hatáskör nélkül, majd mellőzött nyugdíjas. Csak ez a tény nyíthatta meg az utat a "rendszerváltáshoz" és ahhoz, hogy Roland nhg kuzínja, ifj.dr.Antall József legyen a miniszterelnök! A "Kádár János Társaság" arra is jó volt, hogy idejében kideríthető legyen: a Ribánszky Róbert-, a Rózsa György Eduárdó Flores- és a Münnich Ferenc Társaság-féle szélső baloldal készül e visszarendeződésre, jelent-e veszélyt a kibontakozó demokráciára! Egy biztos: a nagyherceg megjelenése a színen alaposan összekuszálta a soraikat!
Roland nhg (a háttérben) Grósz Károlyt segítette hatalomra, hogy ezzel szétverje a vörösnáci diktatúrát. Az alkoholista, májrákban szenvedő Grósz még miniszteri tárcát is akart adni Roland nhg-nek, de ő azt büszként elutasította.Azt remélte, Grósznak már csak néhány hónapja van hátra...
Roland nhg nemcsak rokona, de barátja is volt ifj.dr.Antall József miniszterelnöknek. De mivel Antall nem akart radikális leszámolást a vörösnácikkal, nem vállalta az általa felkínált kultuszminiszteri tárca elfogadását.
Olvastam Roland nagyherceg 20 éve kiadásra váró, dokumentumokkal, fényképekkel gazdagon illusztrált visszaemlékezéseit és épp ezért vagyok mélységesen felháborodva, hogy nevezettet 33 ezer forintos minimálnyugdíjra kárhoztatták és máig elfelejtették rehabilitálni és hősies tetteiért kitüntetni. Ugyanis a Kádári diktatúra idejében még az Életmentő Emlékérmet sem kaphatta meg, pedig a Magyar Nemzet egyik akkori tudósítása szerint, azt is megérdemelte! Ha Roland nhg valóban a baloldalt szolgálta volna, ma a pártkáderek kiemelt luxusnyugíját élvezné! Talán még a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, vagy a Lenin-rendet is megkapta volna, hogy azt feltupírozzák! Na és persze Roland nhg vezérigazgatóként vagy miniszterként ma ott állna a "Hazudtunk reggel, délben, este, hosszú éveken át, mindenkit félrevezettünk és becsaptunk“ bűnbanda prominens tagjai, vezetői között, akiket még KISZ-titkár korukban is ki nem állt, épp ezért mindent megtett annak érdekben, hogy a KISZ-t is szétrohassza.
Gyurcsány Ferenc, a magyar Komszomol, a KISZ vezére, az MSzMP Politikai Főiskoláján doktorált Stumpf István, az MSzMP bábszervezetének, a Hazafias Népfrontnak a helyettes főtitkára, Csermanek "Kádár" János belügyminiszterének és miniszterelnök-helyettesének, az MSzMP Politikai Bizottsága tagjának, Horváth Istvánnak a veje és a nekik undorral hátat fordító, blablájuk iránt teljesen közömbös Roland nhg a KISZ-t szétverő MISZOT egyik ülésén. Ha barátok lettek volna, Roland nhg Gyurcsány minisztere, vagy Stumpf segéde
Roland nagyherceg a magánéletében is hős! Életmentő.
Mindezek ismeretében mélységesen felháborítónak találom Hanzik "elvtárs" Kárpáti harsonájának a rágalomáriáját, a valós tényeknek hamis színben, rágalmazásként történő összekutyulását! Ez a provokáció a "bagoly mondja verébnek..." tipikus esete! Abba a kategóriába tartozik, mint az MSzP-SzDSz által tömegével az MSzMP pártpropagandistákból és ávéhás téglákból lett "újságírók" által híresztelt tényelferdítések, amelyekkel a FIDESZ-t és a Jobbik-ot "szélsőséges" és náci pártoknak próbálják feltüntetni, lejáratni, holott Magyaroszágon csak két szélsőséges nácipárt van: a kirekesztő, a nemzetet megosztó, a példátlan rendőri brutalitással és folytatólagosan bűnszövetkezetben elkövetett terrorral a becsületes magyarokat megfélemlítő politikát folytató MSzP és SzDSz!
A legnagyobb vicc, vagy inkább jobb híján őrült megjegyzése Hanzik "elvtársnak" az, hogy Roland von Bagratuni "nem létezik". Lehet, hogy Hanzik is nemlétező személy? Gyurcsány álneve lenne?
Inaçio Angelos
Coimbra, Portugália, 2010. április 20.
Köszönjük Őfenségének, hogy a rendelkezésünkre bocsájtotta az értékes kordokumentumokat és fényképeket.
Észrevételeket, javaslatokat erre a címre kérjük: inacio.angelos@yahoo.com
Dr.Nagy Ernő
Budapest
Inacio Angelos úr
újságíró
Coimbra, Portugália
Mélyen Tisztelt Angelos Úr!
Barátaimmal együtt nagy érdeklődéssel és megelégedéssel olvastam fenti írását! Sokáig töprengtem, hogy tollat ragadjak-e vagy sem. Megmondom: személyesen soha nem találkoztam a nagyherceggel, de több barátom ismerőse, rokona igen és ők mind-mind nagyon jó véleményt alkottak róla! Kétségük sem fér hozzá, hogy valóban egy hősről, kiváló újságíróról, a magyar-lengyel-örmény barátság kiugró bajnokáról, a jobboldalnak születése óta elkötelezett politikusról van szó! Épp ezért a "rendszerváltás" idején értetlenül fogadták azt a sok zagyvaságot, amelyet az MSZMP-MSZP sajtó hónapokig össze-vissza zagyvált róla! Mert becsületes, elvhű, segítőkész, igaz embernek tartották és tartják ma is! Hiszen ez sokáig nem is lehetett titok! Különösen amikor Csehszlovákia 1968-as vörösnáci megszállása, Dubcsek hatalmának megdöntése idején, ő nyíltan szidta az agresszorokat, szovjetellenes plakátokat ragasztott ki. Egyik ismerősünk házának falára is! Másik ismerősöm barátját a Magyar-Lengyel Baráti Társaságba szervezte be 1970-ben! Aztán többen olvastuk csodálatos lengyel-barát cikkeit a Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Esti Hírlap, Élet és Tudomány és más lapok hasábjain! Barbár hazug disznó ez a Kápáti Harsonás bűnöző, aki azt állítja, hogy Antoniewicz Roland illetve Roland von Bagratuni név nem található a neten! Utóbbi név alatt láttam többszáz, hazánkat népszerűsítő lengyel és orosz nyelvű cikket! Az is nagy hazugság, hogy a gazember "büntetőbírónak" adja ki magát! A Magyar Köztársaság Alkotmánya értelmében bíró, ügyész politikai nézeteket nem hangoztathat, semmilyen politikai szervezetnek, pártnak tagja, szimpatizánsa nem lehet! "Kollár büntetőbíróról" soha életemben nem hallottam, szerintem kitalált személy! Csak azon csodálkozom, a demokrácia igazi bajnokainak magukat nevező politikusok vajon miért nem lépnek, nem szüntetik meg a nagyherceg égbekiáltó nyomorát (a minimál-nyugdíja még borravalónak sem elég!), végre nem ítéltetnek meg neki igazi nyugdíjat, nem terjesztik fel hazánk legmagasabb kitüntetéseire?!Ő inkább megérdemelné, szemben azokkal a gazfickókkal, akik még nem is olyan régen megkapták, de Sólyom László Köztársasági Elnök tiltakozásul kezet sem nyújtott nekik! Nem értem: csak a gazembereknek járnak az állami kitüntetések?! Miért nem veszik el az összes kitüntetést az arra érdemtelen MSZP-s, SZDSZ-s, MDF-es politikusoktól??? A horvátok posztumusz miért nem fosztják meg Rózsa György Eduárdót elhamarkodottan odaítélt rangjától, kitüntetéseitől?!
Mély Tisztelettel
Dr.Nagy Ernő
Budapest, 2010.július 5.
Kedves Szerkesztő Úr!
Megnéztem ennek a bizonyos "Dr.Kollár" nevű állítólagos bírónak a szennyírását és csodálkozom, hogy ennek a Hanzik nevű akárkinek van mersze egy bíró neve mögé bújni! De nem is ez a lényeges! Az a sok útszéli mocskolódás egyáltalán nem illik sem egy egyetemet végzett bíróhoz, sem újságíróhoz! Mert azt egy primitív nem ember írta, aki ideje java részét valószínűleg a kocsmában tölti kocsis, utcaseprő, kubikos, kondás ivócimborái körében. Komolytalan ennek a "Dr.Kollárnak" minden egyes szava, ahogyan komolytalan ez az állítólagos "Kárpáti Harsona" is, amely csak a jobboldaliság és hazafiság látszatát kelti, illetve annak leple alatt támadja, próbálja lejáratni a jobboldalt! A "bagoly mondja verébnek, hogy nagy a feje" tipikus esete! Az új sajtótörvény remélhetőleg az ilyen sajtókalózok számára is a mocskolódás végét jelenti majd!
Üdvözlettel:
Kovács Béláné
Utóirat:
Megkérdeztem egyik ügyész ismerősömet, hogy egy bíró hogyan írhat le ilyesmiket? Megdöbbenve azt válaszolta, hogy kizárt dolog, hogy egy bíró egy politikai lapnál "főszerkesztő-helyettes" legyen, mert a Magyar Köztársaság Alkotmánya (50.§ [3] bekezdés) egyértelműen tiltja a bírói kar tagjai számára, hogy politikai véleményt fejtsenek ki, tagjai, szimpatizánsai legyenek bármely pártnak, politikai szervezetnek, politikai újság szerkesztőségének! Ezek után csak az mondható, a "cikk" szerzője egy közönséges csaló, aki "bírónak" adja ki magát! Hacsak nem futball bíró! De az is szégyen gyalázat, hogy magát budapestinek mondja egy külhoni koszfészekben vegetáló unatkozó álértelmiségi! Ezzel pedig a magyar független bírói karra, a magyar független bíróságokra hoz szégyent! Kíváncsi vagyok, az új, magyarbarát szlovák miniszterelnök asszony, Iveta Rádičová asszony mit szól? Meddig engedi még a Szlota - Mečiár - Ficó társaság efféle garázdálkodását?!
Még egyszer üdvözlettel:
Kovács Béláné
Tisztelt Szerkesztő Úr!
Megdöbbenve olvastam a Kárpáti Harsona mocskolódását és az ön által írt, igen figyelemre méltó válasz cikket! Néhai anyósom közelről nagyon jól ismerte a nagyherceg urat, ugyanis Antoniewicz úr néhai anyósának a barátnője volt. Antoniewicz Roland úr - nemcsak elmondása, saját szerény tapasztalatom szerint mindig is is talpig úriember benyomását keltette, négy gyermeket becsületesen felnevelt, féltucatnál több unokája van. Egyetemet végzett, újságíró, számos újságcikkét jómagam is nagy érdeklődéssel olvastam. Gyűlölte a kommunistákat, mert megölték nagyapját és édesapját, kik dédapjával együtt lengyel nemzeti hősök! Antoniewicz úr soha nem titkolta ezt a gyűlöletet, ezért sűrűn összegyűlt a baja az kádárista állambiztonsági szervekkel. Jól emlékszem, amikor 1968-ban lefasisztázta a Csehszlovákiát megszálló szovjeteket és csatlósaikat, éltette Dubcseket, kiplakátolta a fél kerületet, amiért elkapták az ávósok és majd' három hónapig ült. Azalatt több közismert újságíró, ellenzéki személy kereste fel anyósát és feleségét, majd kihozták a börtönből. Ha jól emlékszem, 3 évre ítélték el, de azt felfüggesztették. Amikor Lengyelország a Solidarnosc lázban élt, mindenkinek elmondta, hogy "azok jót akarnak az országnak, Valensza meg egy igazi hős!" A Magyar Televíziónál rendszerellenes filmeket rendezett, melyeket egy híján be is tiltották. Azt az egyet csak azért nem, mert a filmet kicsempészte Lengyelországba, ott egy filmfesztiválon bemutatták és díjazták, amit a sajtó is hírül adta. Talán emiatt ki is rúgták a televíziótól! Ha kommunista lett volna, ma is ott úszkál az MTV-s zavarosban! Egyszer megmentette valaki életét, de hősiességéért nem kapott Életmentő Érdemrendet, pedig még az egyik újság is megírta, hogy igazi hős volt! Mindenkin segített, pedig sokszor ő szorult segítségre! Lakott a házban egy kommunista újságíró, magasan hordta az orrát, senkivel nem állt szóba, ezzel szemben Antoniewicz úr segítette az idős embereknek felcipelni a bevásárló szatyrot, a kismamáknak a babakocsit! Miért kell egy ilyen embert mocskolni! Nem elég, hogy a "rendszerváltáskor" a kommunisták annyi hazugságot összehordtak róla, hogy nem győztük csóválni a fejünket! Szégyen, hogy napjainkban a "független" sajtó ilyesmit egyáltalán megengedhet magának! Különben anyósom ugyanezt több oldalon, két hatósági tanúval hitelesítve le is írta! De mások is osztották a véleményét!
Üdvözlettel:
Szabóné
Kedves Inacio Angelos Úr!
Nagyon megörültem, amikor teljesen objektív, pártatlan és tárgyilagos írását elolvastam. Én is ismerőseimmel, barátaimmal, rokonaimmal mélységesen fel vagyok háborodva azon, hogy a bukott kommunista rémeszme mindenhová beépülő, angyal bőrében rejtőzködő marxista-leninista harcosai, a gerinctelen, alpári hangvételű mocskolódásukaz ott folytatják, ahol abbahagyták! Pedig a tavaszi választásokon a magyar nép elsöprő többsége ítélkezett feltettük úgy, hogy csak 1 képviselőjük került be egyéni körzetből! Az MKP-MDP-MSZMP-MSZP végre letünt a történelem színpadáról! Reméljük, hogy az Antoniewicz Rolandot becsmérlő, rágalmazó, lekicsinylő, kigúnyoló proli senkik végre egytől-egyig a börtönben kötnek ki! Gyurcsány Ferencel és Biszku Bélával az élén! Eleget hazudtak! Egy szavuk sem igaz! A Kárpáti harsona, akár a Jobbik soraiba beépült Rózsa György Eduárdó-féle provokátorok is álnemzeti provokáció! Bagoly mondja verébnek, amikor Antoniewicz Rolandot ócsárolják anélkül, hogy vették volna a fáradtságot és végre - többszáz hiteles dokumentum áttanulmányozása, még élő hiteles szemtanuk és a leginkább érdekelt: Roland von Bagratuni nhg megkérdezése után, beismernék, hogy hazudtak, vagy tévedtek és bocsánatot kérnek! Nemcsak Antoniewicz Rolandtól, elsősorban azoktól, akiket félrevezetik otromba hazugságaikkal!
Volt a gimiben egy erősen jobboldali nézeteket valló francia tanárnőm, Erzsi néni, Velitsné, aki Antoniewicz Rolandot legalább 50 éve ismeri, de a nagyszerű szüleit is ismerte! És az anyósát is, aki gyermekkori barátnője volt, néhány háznyira tőle lakott. Rolandal szinte minden vasárnap a Thököly úti domonkos templomban, vagy a Damjanich utcai Kis Regnum Kápolnában találkozott, ahol Roland ministráns, majd évekig sekrestyés is volt. Egyszer engem is bemutatott neki! Roppant intelligens, több nyelvet ismerő, a vörösöket szívből gyűlölő csodálatos emberként ismertem meg. De a hívek többsége, különösen az idős korúak, akik régóta ismerték, szintén nagyon jó véleménnyel voltak róla. Mindenkin önzetlenül segített!!!! És gróf Keglevich István atyával együtt azért harcolt, hogy az Aréna úti Regnum Marianum fogadalmi templom eredeti helyén, eredeti tervek alapján újjáépüljön. Gróf Keglevich atya éppúgy gyűlölte a templomot romboló kommunistákat, ahogyan Roland nhg azért, mert megölték édesapját, nagyapját, egy sor nagyszerű barátját, mint dr.Elbert Jánost, Kerényi Gráciát, Fábián Zoltánt és másokat, akikkel a jobboldali lengyel Solidarnosztyot népszerűsítette.
Erzsi nénit gyakran meglátogattam, mert magányosan élt és vágyott egy kis meleg szóra, régi emlékek felidézésére. Gyakran került szóba Antoniewicz Roland is, akit nagyszerű embernek titulálta, igazi hősnek. Írt is egy többoldalas, hites tanúk által hitelesített nyilatkozatot arról, hogy Roland nhg egyértelműen jobboldali hős, aki a legtöbbet tett azért, hogy a gyűlölt kádári diktatúra összeomoljon. Olvastam ezt az írást, és másoktól is hasonlókat hallottam róla, hiszen a sors úgy hozta, hogy mindig valahol néhány lépésnyire tőle, majdnem összefutottunk. Gyanítom, nem is tudja ki vagyok, hiszen csak egyszer futólag találkoztunk egy szentmise előtt. De valahogyan bárhol megfordultam, mindig szóba került a neve, amit sokszor heves, de a végén a javára forduló viták követték. Ezeknek egyetlen üzenete volt: Antoniewicz Roland a kádári diktatúra egyes számú ellensége volt, akit (1968-as elítélése óta, amikor lefasisztázta a Csehszlovákiát megszálló szovjeteket) soha nem tudták elkapni, mert mindig kicsúszott a markukból. De ő volt talán az egyetlen, aki nem félt tőlük, és ha kellett, még az oroszlán barlangjába bemerészkedett. Persze óvatosan, körültekintően. Rengeteg házkutatást tartottak nála az ávósok, de soha semmit nem találtak, mert Roland nhg mindent idejében a barátainál rejtette el. És többszáz, ha nem -ezer barátja volt! Népszerűbb volt nem egy, a rezsim által futtatott színésznél, újságírónál!
Azt is tudtuk, hogy magányos farkas, mert jól tudta: ahol bárki más is tudomást szerez arról, milyen utakon jár, rég lebukott! Csak a rendszerváltás után tudtunk meg sok megdöbbentő tényt arról, mit tett a gyűlölt diktatúra elrohasztása érdekében! Mert sokan elhitték azt a maszlagot, amelyet a bosszú szomjas kommunisták terjesztettek róla és kissé hitetlenkedve szegezték melléhez a kérdést: Rolandkám, ez is igaz? És ő mindig tisztázni tudta magát, mert rengeteg hiteles dokumentumot őrzött meg. Ezek külön-külön sokszor teljesen érdektelen irományok voltak, de egészként egyértelműen az igazát támasztották alá! Ami pedig az 1988-89-es, személyét ért rágalmazásokat illeti: sokszor olyan képtelenségeket állítottak, amelyeket egy kívülálló könnyen bevette, azonban akik személyesen ismerik, jól tudták, hogy közönséges hazugságokról van szó! Például tudtuk, hogy hetek óta Lengyelországban van, erre egyidejűleg "látták" - mondjuk - Budapesten, ami szemen szedett hazugság volt! Hiszen külföldi útjai során minden ismerősnek, rokonnak, barátnak küldött néhány képeslapot! Egyébként is: Gyurcsány volt az, aki bevallotta: mindenkit becsaptunk, hazudtunk hosszú éveken át reggel, este, éjjel és nappal!
Akik ma Antoniewicz Rolandot még mindig megpróbálják lejáratni, vagy személyével kapcsolatos valós tényeket hamis színben mutatják be, azok egykori kommunista agitátorok, pártmunkások, ávéhások! Mert nekik van okuk haragudni a nagyhercegre: szétverte kétes egzisztenciájukat!
Barátsággal, Antoniewicz Rolandnak drukkolva
N.Borbála
Kedves Döbrögik Bűne!
Figyelemre méltó, de sajnos igen szűk körben terjesztett, Portugáliában megjelenő folyóiratuk egyik száma évekkel ezelőtt teljesen véletlenül került a kezembe egyik lisszaboni látogatásomkor. Épp ezért nagyon megörültem, amikor újra felfedeztem, most a neten!
Merő kíváncsiságból de ugyanakkor a lap szerkesztői és a szenyirat szerzője iránt érzett mély undorral és megvetéssel olvastam el a Kárpáti harsona című álnemzeti szennylap hasábjain közzétett „Kedves Roland-Joseph von Bagratuni nhg!” és „Antoniewicz Roland álnéven akar indítani álnemzeti közösségi portálokat” című „cikkeket”, melyeket egy bizonyos „Dr Kollár Lajos, büntetőjogász Budapest, a Kárpáti Harsona főszerkesztőhelyettese” írta alá. Azonnal felvetődik a gyanú, hogy egy nemlétező személyről van szó, ki az utóbbi aláírással súlyos bűncselekményt követett el!
De mielőtt rámutatnék a miértre, előbb mazsolázzuk ki az útszéli nyelvhasználatát!
1. Előszőr ezt írja az állítólagos büntetőjogász: „El tudnak Önök képzelni egy nagyherceget, akinek a neve a google-keresőben csupán kétszer szerepel, két cikk kapcsán (…)Ha kegyed létező személy volna, akkor lenne korábban is megnyilvánulása a net-en.”, ami már eleve provokáció és szemenszedett hazugság! Egyik ismerősöm évek óta kimásolja az internetről Roland von Bagratuni cikkeit, ugyanis e témakörből akar doktori disszertációt írni. Több ezer írást gyűjtött ki! Hiszen nevezett több külföldi lap tudósítója, naponta publikál 4-6 írást! De a „Vasútbarát“ c. lap megszüntéig ott is többszáz írása jelent meg! És ezekbe nem számolta bele a nyomtatásban közzétett írásait!
Ami pedig a Google keresőt illeti, sajnos nem minden, a netten szereplő cikket talál meg! A kereső szerzői valószínűleg vállogatnak. Sőt! Az otromba provokációként értékelhető, a rágalmazó Kárpáti harona által közzétett szennyirat címét előbbre helyezi az Önök által ez év májusában közzétett írás címe elé. Méghozzá jó messzire egymáshoz, nehogy a félrevezetett olvasó a „helyreigazítást”, vagy inkább helyretevést is elolvassa! Ez pedig botrányos!
2. Az állítólagos büntetőjogász később – a teljesség igénye nélkül idézem – ezt írja: „Menjen el melegebb éghajlatra (…) Ön egy nem létező senki! Menjen el melegebb éghajlatra, és ott szórakoztassa a kevés nyugdíjából a nagyérdeműt, és ne hagyja hogy a „vörösnácik” kiforgassák a nagyhercegi vagyonából!“. Nocsak, bagoly mondja verébnek! És vajon ez a bagoly hol tanulta a „jómodort“? Egy sarki kocsmában? A szóhasználat nagyon hasonlít arra a mocskolódó MSZP-s megjegyzésekre, melyekkel naponta illeti a "náci", "fasiszta" stb. jobboldalt és politikusait!
3. Az állítólagos büntetőbíró másik hazugsága egy portál cím (http://www.slowawsieci.com/obrazki/antoniewicz_roland_j_zef), ahol nem szerepel semmi! A keresésre angolul ezt írja ki a kereső: „Not Found. The requested URL /obrazki/antoniewicz_roland_j_zef was not found on this server. Additionally, a 404 Not Found error was encountered while trying to use an ErrorDocument to handle the request.“ Ami annyit jelent, hogy ilyen web-cím nem létezik!
Lehetne az álitólagos „büntető jogász” minden egyes szavát elemezni, de írását inkább egy pszichiáternek kellene átadni! Mert csak egy őrült mond véleményt bárkiről is anélkül, hogy egyáltalán utánanézne: vajon nem téved-e? De nem is ez a lényeg! A „büntetőjogász” fogalom magyarul „büntetőbírót” jelent! Esetleg büntetőügyészt! Aki a Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint nem nyilváníthat politikai véleményt, sem baráti körben, sem nagy nyilvánosság előtt, nem lehet tagja politikai pártnak vagy szervezetnek! A Kárpáti harsona pedig az! Politikai lap látszatát kelti! Ha a „büntetőbíró” valóban az akinek látszatát kelteti, akkor a hatalommal való visszaélés bűncselekményt követte el! Ugyanis büntető bíró csak úgy ítélkezhet (véleményt nyilvánít egy büntetőügyről), ha az ügyhez tartozó valamennyi pro és kontra bizonyítékkal megismerkedett, a vádlottat és a tanúkat meghallgatta és megvizsgálta azt is, hogy kizárható-e a vádlott büntethetősége. Péládul azért, mert a vád hamis! Itt viszont a „büntetőbíró” kapásból ítélkezik! Na ezzel nagyon rossz fénybe helyezi, lejáratja a független magyar igazságoszolgáltatást, a becsületes, tárgyilagos, részre nem hajló bírókat, ügyészeket, ügyvédeket! Az egész jogász társadalmat!
De tegyük fel, hogy ez a bizonyos Dr.Kollár Lajos név mögé meglapuló személy még egyetemet sem végzett! Ebben az esetben szintén bűncselekményt követett el, hiszen hivatalos személy látszatát próbálja kelteni!
Én is azt gyanítom, itt az MSZP valamelyik vezető politikusa keresendő akár szerzőként, akár felbújtóként és akinek nem Antoniewicz Roland lejáratása a célja (mert őt már eléggé lejáratták a két évtizede tartó rágalom-kampányukkal), hanem a Jobbik és a jobboldal nevetségessé tétele! Válasz arra, hogy Antoniewicz Roland volt az első, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Rózsa György Eduárdó megpróbál beépülni a Jobbikba! De vajon hány hasonló kaliberű egykori ávéhásnak, MSZMP-pártpropagandistának ez sikerült is? És nem csak a Jobbikba, a FIDESZ-be, MDF-be is! Azok, akik sikeresen szétverték az MDF-et és a MIÉP-et, alapos munkát végeztek! És folytatni fogják! Mert egy Antoniewicz Roland névvel – szerintük – azért könnyű dobálózni, mert már eléggé lejáratták anélkül, hogy megadták volna neki a védekezés lehetőségét! Illetve csak megkisérelték a lejáratását, hiszen egy becsületes ember semmiféle rágalomnak nem döl be, hanem utánanéz a „tényeknek” és a valóságnak, és gyorsan megtalálja a kettő között lapuló nyilvánvaló ellentmondásokat! De legfőbbképpen nem rágalmaz anélkül, hogy előbb személyesen meghallgassa azt, akit be akar mocskolni, megismerje a hazugságokat cáfoló dokumentumok sokaságát!
Őszinte tisztelettel:
Dr.Takács János, New York
Mélyen Tisztelt Döbrögiék Bűne!
Régi olvasója vagyok nagyszerű folyóiratuknak. Magyar származású amerikai tudós vagyok (nagyszüleim voltak magyarok, nekik köszönhetően őríztem meg a magyarságomat!) A hatvanas évek elején véletlenül jártam Magyarországon és akkor meglátogattam több csodálatos egyházi műemléket, köztük a Tihanyi Apátság templomát, ahol egy nagyszerű, jobboldali, nemzeti érzelmű nézeteit soha nem titkoló mélyen vallásos gróf dr. Dóczy László Zsigmond volt a plébános, aki a magyar szerzetesrendeknek kommunisták által történt szétveréséig a Szent Domonkos Rend tagja volt. Gróf dr. Dóczy László Zsigmond atya örömmel tett eleget a kérésemnek és aprólékosan bemutatta nekem a csodálatos szép templomot, aztán mesélt önmagáról, a rendről, vívódásairól. Azt is elárulta, hogy –mint akkoriban a papság és aa szerzetesek jelentős részét, az ÁVH-sok zaklatták, sőt: be is szervezték, de ő soha senkiről rossz szót nem írt, nem jelentett. Mélyen hívő, jobboldali beálítottságu csodálatos embernek ismertem meg. Aztán a haláláig tartottuk a kapcsolatot, szinte barátok voltunk.
Gróf dr. Dóczy László Zsigmond atya a Szent Domonkos Rend Magyarországi Tartománya elöljárója
A pontosság kedvéért néhány biográfiai adat: gróf dr. Dóczy László Zsigmond 1963-1965 között volt a Szent Ányos püspökről nevezett tihanyi Bencés Apátság plébánosa, akinek egyik unokatestvére volt a tragikusan elhunyt K. Csontos Miklós (1930—1996) ügyvéd, a Független Kisgazdapárt Jász-Nagykun-Szolnok megyei országgyűlési képviselője (1990—1996), az FKGP vezetőségi tagja, főügyésze, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi, valamint az alkotmány-előkészítő állandó bizottságának tagja, az FKGP frakciójának elnökségi tagja. A XVII.század közepén Ladomérmindszenten a szépapja, gróf dr. Dóczy Zsigmond építette a ma is csodálatos renaissance kastélyt, amelynek legrégebbi emléke a szépapa 1647-es sírköve. Gróf dr. Dóczy László Zsigmond 1990-1996 között volt a budapesti Thököly úti Rózsafüzér Királynéja domonkosrendi templom plébánosa és 1990-től haláláig a Szent Domonkos Rend Magyarországi Tartományának az elöljárója.
A Tihanyi Apátság
Gróf dr. Dóczy László Zsigmond atya mutatott be engem egyszer nagyherceg Roland von Bagratuninak, aki kulturális jellegű újságcikkeit, történelmi, többnyire a magyar-lengyel barátság bemutatása, népszerűsítése körébe tartozó, a Magyar Nemzetben, Esti Hírlapban, Élet és Tudományban, a Film-Színház-Muzsikában valamint számos külföldi lapban Antoniewicz Roland néven tette közzé. Ő is a rezsim által megtűrt, az ÁVH-sok által állandóan zaklatott nagyszerű polihisztor volt. Megtudtam, hogy örmény származású és az egyik legrégebbi uralkodó dinasztia tagja. Ennek ellenére nagyon szerény és segítőkész volt. És jobban ismerte hazánk viharos történelmét, a magyar-lengyel, magyar-örmény kapcsolatok alakulását. Nem titkolta, hogy gyűlöli a kommunistákat, akik megölték nagyapját, meghurcolták édesapját, aki 1984-ben a román ávéhásoktól, a Securitatetól szenvedett bántalmazások miatt halt meg. A hatalmon lévő kommunistáktól elszenvedett megalázások ellenére, a nagyherceg mélységes empátiával és szeretettel viseltetett második-harmadik hazája (a nagyherceg éppúgy lengyelnek és örménynek vallotta magát, ahogyan a nagy francia sanzonénekes Charles Aznavour azt hangoztatta, hogy ő 100%-ban francia, de ugyanakkor 100%-ban örmény és 100%-ban magyar, mert édesapja a budapesti Szépművészeti Akadémiát végezte!)
Gróf dr. Dóczy László Zsigmond atya a Szent Domonkos Rend Magyarországi Tartománya elöljárója
Gróf Dóczy Zsigmond László atya is rengeteget mesélt a nagyhercegről, aki gyerek kora óta ministráns volt és akit gróf Keglevich István atyával együtt a VII. ker. Damjanich utcai híres Kis Regnum Kápolnában megtette sekrestyéssé. Roland nagyherceg (és a szülei!) régi barátja volt dr.Antoni Baraniak poznani metropolita érseknek, Hlond majd Wyszyński bíboros egykori titkárának, akit a bíborossal együtt meghurcolták és bántalmazták a kommunista pribékek (a Kistarcsán mártírhalált szenvedett, hasonló beosztású dr.Meszlényi Zoltán segédpüspöknél kicsit szerencsésebb volt: a sztálini vészkorszakot túlélte, de az egészsége egyre romlott…). Baraniak metropolita érseken keresztül még gyermekként ismerkedett meg Roland nhg. két másik, a kommunistákat és a fasisztákat egyaránt mélységesen megvető és gyűlölő főpappal: Stefan Wyszyński bíboros-hercegprímással és Karol Wojtyla krakkói bíboros-érsekkel, a későbbi II János Pál pápával, akikkel sokat levelezett.
Gróf Keglevich István atya két könyvdedikációja a barátjának, Roland nagyhercegnek. A gróf tíz évet ült Márianosztrán azért, mert Jézust szolgálta és harcolt az Aréna úti Regnum Marianum templom eredeti helyén, eredeti tervek alapján történő újjáépítéséért
Roland nhg egy másik barátja herceg Jerzy Giedroyc volt, a litván nagyhercegi trón örököse, a párizsi Institut Litteraire alapító-igazgatója, a világszerte híressé vált Kultura c. lengyel nemzeti és kommunista-ellenes folyóirat alapító-főszerkesztője és közös barátjuk volt Zbignyev Brzezinsky az USA elökének lengyel származású nemzetbiztonsági főtanácsadója! Mindkettőjükkel levelezett és a postán kapott levelek, küldemények a szigorú kommunista cenzúra ellenére is többnyire sértetlenül érkeztek meg hozzá! A számos ávéhás házkutatást is túlélt leveleket én is láttam, olvastam! És én voltam az egyik „futára”, aki hozta-vitte Párizsból, illetve Párizsba a kényesebb küldeményeket.
A másik ilyen futár Szegedy-Dobó Illés képzőművész professzor, Roland nhg édesapjának a régi barátja, Nicolas Schöffer és Viktor Vasarely barátja és tanítványa volt, aki Roland nagyhercegnek köszönhetően, Jerzy Giedroyć hg szervezésében többször bemutathatta az alkotásait. Némely külföldi kiállításon Roland nhg alkotásai is szerepeltek. Jerzy Giedroyc herceg nagyon becsületes, hazafi és jobboldali érzelmű embernek tartotta a nagyherceget, aki azzal, hogy tartotta vele a kapcsolatot, vásárra vitte a bőrét, hiszen a kommunisták agyafúrt mentalitása szerint akár kémkedésért is elítélhették volna! Őt azonban elkapni soha nem tudták, annyira óvatos volt, miután 1968-ban letartóztatták és börtönbe juttatták azért, mert lefasisztázta az 1968-ban Csehszlovákiát orvul megtámadó és megszálló szovjeteket és csatlósaikat.
A harmadik futár Tadeusz Kuchinka bécsi lakos, osztrák-lengyel-magyar hármas állampolgár volt, aki Rolandal és az édesapjával igen sűrűn levelezett, és gyakori vendég volt Budapesten. Úgy tudom, hogy osztrák vagy USA diplomáciai útlevele volt és a Szabad Európa Rádió részére is futároskodott, nemcsak München és Budapest, de München és Varsó között is. Tadeucz Kuchinka Krakkóban, a Sobieski III.János király gimnázium tanulója volt (édesapja itt volt görög tanár), majd a Jagelló Egyetemen doktorált, majd Poznańba költözött, ahol Roland nhg édesapját ismerte meg. Ő is barátja volt Jerzy Giedroyć hercegnek és Zbigniew Brzezińskinek, Jimmy Carternek (kivel volt szerencsém többször találkozni), az USA elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadójának. Akár Roland nhg dédszülei, Brzeziński felmenői is Galicjaiak voltak és barátságban voltak egymással. Tadeusz Kuchinkától sokszor kaptam párizsi, müncheni, varsói és budapesti képeslapot, néhányszor futólag találkoztunk is éppen a Párizs melletti Mesnil-le-Roiban, ahol működött a giedroyći Kultura főhadiszállása.
Gróf Dóczy Zsigmond László atya nagy elismeréssel ír Roland von Bagratuni nhg terjedelmes könyvéről - visszaemlékezéséről
Nem szándékozom most életrajzi tanulmányt írni a nagyhercegről, mert képtelen vagyok egy rövíd cikkbe belezsúfolni élete rengeteg izgalmas fejezetét. Olvastam ki nem adott szenzációs önéletrajzát és bízom benne, hogy a magyar, lengyel és örmény jobboldal e kiemelkedő és csodálatos harcos képviselőjének a könyvei előbb-utóbb több nyelven nyomtatásban is megjelennek és bestsellerré vállnak. Talán éppen az, hogy a vörös diktatúra egykori haszonélvezői és vezetői mindent elkövetnek a nagyherceg elnémítása érdekében, nem csodálkozom, hogy a „rendszerváltás” idején sikerült nekik meséikkel, szemen szedett hazugságaikkal alaposan megrágalmazni és lejáratni a nagyherceget, akinek még az alapvető védekezési lehetőséget sem adták meg! A „nyílas röplap” szerzőségét például súlyos testi sértés nyomán keletkezett szörnyű fájdalmak közepette tukmálták a nyakába!
Gróf Keglevich István atya a szentatyával, II.János Pál pápával. Tolmácsol: kettőjük barátja, Roland nhg (takarásban)
A VII.ker.Damjanich utcai Kis Regnum Kápolna újraszentelése a "rendszerváltás" bekövetkezte után. A gróf mellett dr.Gyulai Endre a szeged-csanádi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia akkori alelnöke. Egyedül ő merte felvállalni a "Regnum-ügyet"! A képet Roland nhg.készítette.
Barátsággal:
dr.William C. Clark történész, Chicago
A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE:
Egy későbbi írásban herceg Jerzy Giedroyciot, a párizsi lengyel Irodalmi Intézet (Institut Litteraire) alapító igazgatóját és a Kultura című lengyel ellenzéki, kommunistaellenes folyóirat főszerkesztőjét, Roland nagyherceghez fűződő kapcsolatát is be fogjuk mutatni. Azért is, mert miközben egykori ávéhás tisztek és besúgók, MSZMP pártpropagandisták, kisztitkárok és hasonló hazaárulók kaméleon módjára átvedlenek a "demokrácia híveivé" megfeledkevén arról, mennyi bűn, a hazának okozott kár terheli vörös (vagy inkább fekete!) lelküket, nagyokat röhögnek azon, hogy az ellenségük, a csermaneki vörös diktatúra tényleges megdöntője minimál nyugdíjból él és növendékeik, kiszolgálóik, szimpatizánsaik még mindig Roland nagyherceg nemlétező "viselt dolgain" csámcsognak, és ezzel elvonják a figyelmet az olyan elvtársaiktól, mint Zuschlag János, Hagyó Miklós, Hunvald György, Verók István, Princz Gábor, Kulcsár Attila, Gyurcsány Ferenc és így tovább.
Az emeszpés bűnök és bűnözők listája nagyon hosszú! Közben a koncepciós perekben többszörösen elítélt politikai üldözött Roland nagyherceg fillérekből vegetál, mert bár igen magas nyugdíj járna neki, a Nyugdíjintézet - vörösnáci elvtársi ihletésre - egy sor evidens munkaviszony igazolást figyelembe sem vett (ugyan ez vonatkozik a lengyel nyugdíjintézetre és a politikai üldözöttek és károsultak ügyeit kezelő varsói hivatalra, ahol az egyik vezető - szintén emeszpés sugallatra - gúnyt űzött a nagyherceg által beküldött egyértelmű és hiteles dokumentumokból, iratokból.
Utóbbi helyen aztán kiderült, hogy a hivatal irányításáért felelős miniszter asszony a Lengyel Egyesült Munkáspárt tisztségviselője volt a vörösnáci diktatúra idején! Hát igen: az internáci összeköttetések még mindig jóval erősebbek a magyar-lengyel barátságnál, melynek Roland nagyherceg és a szülei egyes számú bajnokai, terjesztői, népszerűsítői voltak és ezerszerte többet mutattak fel, mint a két állam Varsóba és Budapestre akreditált nagykövetei, kultúrattaséi! Hozzáteszem: portálunk nemsokára saját wwww. portálon fog megjelenni, és az anyagaink angol, portugál, spanyol, lengyel és orosz nyelven is lefordításra kerülnek.
A Litvánia elleni agressziót elítélő plakátot is Roland nhg készítette. Akkor a jobboldali pártok is támogatták a tiltakozását!
Rengeteg levelet kaptunk ismert színművészektől, rendezőktől, íróktól, politikusoktól, akik mind védelembe vették Roland nagyherceget és megerősítették azt, hogy nagyszerű ember, munkatárs, kolléga, talpig úriember, aki bármit bárkiről írt, publikálás előtt mindig többször elküldte a kéziratot, kefelevonatot véleményezésre, nehogy vétlen hiba csússzon be. Közben mások - például Garai Tamás - nagyon sokszor rosszindulatú hülyeségeket írtak le róluk. És nemcsak jó újságírónak, kritikusnak ismerték meg a nagyherceget, de nagyszerű rendezőnek is, akinek a Magyar Televíziónál lenne a helye, ahonnan a pártközpont és az állambiztonsági szervek óhajára rúgatta ki Aczél György és erre jobbkezét, dr.Kornidesz Mihályt használta fel. Roland nagyherceget törvényellenesen tette az utcára, jogilag ma is az MTV dolgozója!
Mivel sokan különböző okra hivatkozva anonimitást kértek, ezt figyelembe véve, a véleményeket, tényeket egy külön írásban majd bemutatjuk. Természetesen további dokumentumok, fényképek közzétételével, melyekből - hála a mai technikai lehetőségeknek - többezer közül kellett válogatnunk és nem mindig a legfontosabbak kerültek közlésre! Az viszont egy morbid dolog, és csak hazánkra jellemző, hogy egy nemzeti hőst, még hozzá több nemzet hősét így lehet lekezelni, meghurcolni!
Roland nhg Lech Wałęsától, a Solidarność legendás vezérétől, a későbbi Lengyel Köztársasági Elnöktől kapta ezt a dedikált fényképet, amelyen Wałęsa mellett Tadeusz Mazowiecki egykori miniszterelnök és Roland nhg egyik barátja, Henryk Jankowski gdański kanonok, Wałęsa gyóntató papja is látható, amikor bejelentik a választási győzelmüket
És mélységesen meg vagyunk győződve arról is, hogy Schmitt Pál úr, a Magyar Köztársaság új elnöke, hivatalba lépése után pontot tesz erre a szomorú és kellemetlen ügyre azzal, hogy a nagyherceget a legmagasabb állami kitüntetésben részesíti közelgő 65. születésnapja alkalmából! Egy igazi hőst ünnepelni kell, nem megalázni és elfeledtetni!
Roland von Bagratuni-Antoniewicz nagyherceg 1981. júniusában Poznańban - egykori harcosként és hadirokkantként - részt vett az 1956-os Forradalom kirobbanásának évfordulója alkalmából felállított monumentális emlékmű felavatásán. Ekkor kapta ezt a emlékzászlócskát Jacek Szynakiewicztől, a Solidarność legnagyobb regionális szervezetének, a poznańi Wielkopolska szervezet alelnökétől!
A legnagyobb, a poznani regionális Solidarność szervezet egyik vezetőjének, Jaruzelski tábornok által külföldre kitoloncolt vezetőjének, Szynakiewicz úrnak Roland nagyhercegnek átadott ideiglenes, kézzel írott "névjegy kártyája"...
Leveleiket a továbbiakban is örömmel várjuk és elnézést kérünk, hogy közvetlenül nem válaszolunk rájuk. Ennek egyetlen oka az, hogy nem rendelkezünk olyan adminisztrációs apparátussal, mint amilyen a vörösnáci Népszabadságnak és a múltból átörökölt más egykori emeszempés szócsőnek van ma is.
Barátsággal:
Inaçio Angelos, Coimbra, Portugália, 2010 nyara
Tisztelt Szerkesztőség!
Az egyik felvidéki lapban találtam az alábbi, néhány éve megjelent írást! A Kárpáti Harsona emberei vajon ezt nem olvasták? Vagy talán épp ezért támadják Bagratuni Antonyan Antoniewicz Roland nagyherceg urat?!
Balog László
Konkrétumokról beszél a Malina Hedvig mellett kiálló tanú
Ugye, azzal kellene kezdenem: na, én megmondtam!? Csak ez így túl egyszerű lenne. Ez kevés. Követelni kell a hamisvád kiagyalóinak és éltetőinek a letartóztatását és bíróság elé állítását, élén Robert Kaliňák belügyminiszter sodruh-elvtársal és Robert Ficó miniszterelnökkel! Mert ha valaki pontosan tudta, hogy Malina Hedvig ártatlan ők ketten azok! Persze akik ismerik, mert átélték a sötét pártállami idők (vagy még pontosabban megfogalmazva: a szovjet megszállás!) szülte állambiztonsági eredetű provokációkat, jól tudják, hogy az efféle ügyek előre elkészített forgatókönyv alapján készülnek. És többnyire a hatalmon lévő párt kétes népszerűségének növelését szolgálják azzal, hogy megteremtik a nemlétező mumust, amely hatásosan elvonja a figyelmet a párt tehetetlenségét kidomborító tényleges politikai és gazdasági problémáktól. Pontosan úgy, ahogyan az MSZP majd' két évtizede egyfolytában mindenkit a nemlétező szélsőjobboldalal riogat, holtt az ő pártjuk a szélsőjobboldali!
A Malina Hedvig-ügyre a leginkább az ifj.dr.Antall József orvostörténész, későbbi miniszterelnök és MDF-elnök kuzínja és az édesapjának id.dr.Antall József miniszternek, kisgazdapárti országos pártigazgatónak a keresztfia, a kommunista-ellenes ellenzék egyik vezéralakjának, a magyar-lengyel barátság élharcosának Antoniewicz Roland kárára még a szovjet megszállás utolsó éveiben elkövetett durva provokáció-sorozat, koncepciós vád és cirkuszi előadásra emlékeztető „bírósági tárgyalás“ emlékeztet. Ott is a nemzet tényleges ellenségei, a sértettből csináltak vádlottat és valamiféle „egyes számú közellenséget“. A kommunistapárt és az ávéhások uralta, sajtónak nevezett ugatógépek, harsogtak is mindenféle képtelenséget, miközben az érintett itthon sem volt, mert nyár lévén, júniustól szeptemberig külföldön tartózkodott, ugyanis a magyar diákság mintegy 2000 fiatal olcsó lengyelországi üdültetésével, táboroztatásával volt keményen lekötve.
Akkoriban aki csak abban volt érdekelt, hogy a kommunista mocsok megőrizze a veszni látszó hatalmát, éltették és fenntartották a képtelen vádat. Még egy hasonmásról is gondoskodtak, aki az általuk megszerkesztett pózban és gyatra sminkeléssel, ott pózolt a fényképezőgépeik, a kameráik előtt Antoniewicz Roland gyanánt. És bár igaza bizonyítása végett, az idők folyamán az igazi Antoniewicz Roland összegyűjtött többtucat megcáfolhatatlan dokumentumot, az ügy kiagyalói és éltetői máig minden megtesznek, nehogy ez az ügy felülvizsgálatot nyerjen! Még Lominiczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is belekeveredett az ügybe, pedig neki aztán tudnia kellene, hogy egy bűncselekmény sorozat, a hamisvád elsumákolása, a hatalommal való visszaélés még súlyosabb bűncselekmény! Úgy tűnik, annak a maffiának az érdekeit védi, amelyről már a pufajkás miniszterelnök — Horn Gyula egyik főembere, Katona Béla óvatlanul a parlament ülésén beszámolt, minek következtében aztán repült is a hivatalából.
Mert a mindenkin lelkesen segítő, sokak által nagyrabecsült Antoniewicz Roland, újságíróként, filmrendezőként és a magyar-lengyel barátság lelkes szószólójaként, és sokak által írásban is elismert, a Kommunista Ifjúsági Szövetség monopóliumának megtörésén fáradozó komoly érdemeket szerzett ellenzéki ifjúsági vezetőként, hiába küldte beadványait és bizonyitékait a legkülönfélébb bírósági fórumoknak, az egyszer eldöntött hamisvádat senki sem óhajtja semmissé tenni! Na ná! Kiderülne, hogy a Magyar Szocialista Párt már jóval korábban kezdte a hazudozásait, bűncselekményeit, mint azt az balatonöszödi beszédében Gyurcsány Ferenc bevallotta! Mert a párt már születése pillanatában hazugságokkal, súlyos bűncselekménnyel volt terhelt! Szánalmas és nevetséges dolog, amikor a hatalom emberei és Lomniczi is közéjük tartozik! védik azt, amit támadniuk kellene! A demokrácia alapjait rengetik az ilyenek és éppen ezért semmi keresnivalójuk a hivatali foteljeikben! Azok tapossák a sárba az alkotmányt, akik feladata lenne védeni! Mert az alkotmány nem tesz különbséget miniszter és egyszerű állampolgár között. Csakhogy az egykori szovjet gyarmatokon a posztkommunista gyakorlat az, hogy ha a hatalom egyszer szellentett egy hazugságot, a „mundér becsülete“ megkívánja annak kézzell-lábbal való mevédését!
Na, ez nem megy! És Malina Hedvig ügye is pont ilyen. Mert a szlovák igazságügyi szerveknek, a rendőrségnek már akkor közbe kellett volna lépniük, amikor egyértelműen kiderült, hogy Malina Hedvig feljelentője egy züllött alak, egy kétes egzisztencia! „Sima“ bűnügyekben az efféle alakok szavára nem is ad sem a rendőrség, sem a bíróság! De a Malina-ügy az egészen más! Azt fentről rendelték meg azzal, hogy még mielőtt egyáltalán az ügyben elindult volna valamiféle nyomozás, Robert Kaliňák belügyminiszter sodruh-elvtárs és Robert Ficó miniszterelnök sodruh-elvtárs határozottan kijelentették, hogy a szerencsétlen egyetemista lányt nem támadta meg senki sem! Mondták ezt olyan magabiztossággal, mintha ott lettek volna a helyszínen! Vagy, lehet hogy ott voltak? Ők adták ki az ukázt a helyi rendőrségi vezetőknek, hogy a kétes egzisztenciát állítsák be „tanú“-nak!? Mert a nitrai rendőrség vezetőinek mentalitását nem értem! De más sem érti! Ha Robert Kaliňákban van legalább egy csöpp becsület, azonnal leváltja őket! Ugyanis csak így védheti meg önmagát a súlyos vádak elől, amelyek egyre inkább tényekké lépnek elő!
Tehát jelentkezett egy nitrai szemtanú, aki látta a történteket, ismeri a tetteseket és mivel komoly lelkiismeret-furdalásokkal küzd úgy döntött, hogy vallomást tesz! Brávó! Csak így tovább. Igen ám, de megint csak a bolsevista titkossszolgálatok elleni többévtizedes küzdelmek során szerzett kemény tapasztalatok alapján, sajnos attól tartok, hogy ezt a szemtanút is elhallgattatják! Lesz egy „autóbalesete“, vagy felhevült testtel belefullad a Dunába, Vágba, Ipolyba“$ Tehát kinyírják. Pontosan úgy, ahogyan tették Csengey Dénes országgyűlési képviselővel, az MDF alapítójával, akit azért öltek meg, mert felszínre akarta hozni régi barátja Antoniewicz Roland ügyét! (Antoniewicz és Csengey még a hatvanas évek végén, a Lumumba utcai filmgyárban ismerkedtek meg, ahol közös barátjuk, Jancsó Miklós Kossuth-díjas filmrendező hozta őket össze.) Mert ha Kaliňákék ezt nem teszik, nem lehet megvédeni a már rég bemocskolt mundér kétes becsületét! Mert az afféle kreatúrákat, mint Ficó és Fecó meg kell védeni a támadásoktól! Tökmindegy, hogy ezzel a védők súlyos bűncselekmények társtetteseivé válnak! Mindent a hatalomért! Mert a hatalom „mámorító“ és „csodás“. Főleg a hat-hét számjegyű miniszteri járandóságok! Lehet rajtuk dorbézolni, miközben az ország lakossága koplal, nélkülöz és szenved az egyre súlyosabb terhektől!
A Malina Hedvig-Antoniewicz Roland-féle ügyek gerjesztői és éltetői egyvalamiról azonban teljesen megfeledkeznek: bűnös tevékenységükre előbb utóbb fény derül. De ők úgy tűnik, nem olvasták Aleksander Dumas Monte Christo grófját. Pedig tanulságos történet, amely még egy rendőrprefektus, főbíró számára sem ismer kegyelmet. A hatalom mulandó. Nemhogy száz, de már ötven év múlva senki sem fogja tudni, vajon ki volt Robert Kaliňák vagy Robert Ficó, Gyurcsány Ferenc, Lomniczi Zoltán. De ha bekerülnek a történelembe, éppen a Malina Hedvig-Antoniewicz Roland-féle ügyeknek köszönhetően negatív hősökként emlegetik majd őket. És az emlékezetük annál mocskosabb lesz, minél tovább múlik az idő. Mert azt már senki sem fogja tudni, mi a bűnük, csak azt, hogy „rossz emberek voltak“. Pontosan úgy, ahogyan a Róma-égető Néró személye, tette sem világos. Mert ki tudja, akkoriban valójában mi történt a feleslegesen és alaptalanul istenesített Római Birodalomban, amely valójában a kezdetektől maga a fertő volt. A barbárok között a legbarbárabb és legprimitívebb állam. Mert ott is a legfontosabb az igazság eltussolása, kiirtása volt. Ezért nyírták ki a római kultúra és államiság igazi megteremtőit, az örmény eredetű etruszkokat, majd a teljes rokonságukat: a kárthágóiakat, fönícjaiakat, parthusokat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése